Az Akadémia könyvtárának alapítója. A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke

Az 1825/27. évi országgyűlés alsó táblájának március 17-i, LXXVII-ik ülésén Szatmár vármegye követe – „mint mostani egyik kerületbéli elölülő” – bejelentette, hogy gróf Teleki József mind maga, mind mostohaanyja, özv. gróf Teleki Lászlóné, mind testvérei nevében írásbeli nyilatkozatot tett, mely szerint az atyjuktól rájuk szállt híres könyvtárt a felállítandó „Magyar Tudományos Intézetnek” ajánlják fel. Az alapító nyilatkozatot – azaz az Akadémiai Könyvtár alapító levelét –, miután Bory Miklós ítélőmester felolvasta a rendek előtt, LXXXIII. sz. alatt felvették az országgyűlés irományai közé. Az országgyűlés törvényt alkotott az Akadémia alapítóiról, köztük a könyvtárat és mellette még ötezer forintnyi tőkét is felajánló Teleki nemzetségről.

Az alapító Teleki Józsefet az a meggyőződés vezette, hogy a megszervezendő Tudós Társaságnak nagyobb méretű könyvgyűjteménnyel kell rendelkeznie, ha választott feladatának, a magyar nyelv művelésének meg akar felelni. Az alapítólevél „a haza minden polgára” használatára szánta a könyvtárat. A gyűjtemény őrét az Akadémia összes-ülése választotta és a Teleki nemzetség nevezte ki életfogytiglan, valamint fizetését is biztosította. Tiltotta a gyűjtemény más könyvanyaggal való összekeverését, előírta, hogy a könyvtárról nyomtatott katalógust kell kiadni (ez nem valósult meg!) és fenntartotta a család tulajdonjogát arra az esetre, ha a Tudós Társaság megszűnne.

Teleki József irányítója lett az Akadémia működési szabályait kidolgozó bizottságnak, majd 1830. november 17-én, a Magyar Tudós Társaság alakuló ülésén elnökké választották. Tisztségét haláláig, 1855-ig viselte. Irányításával az Akadémia korszerű tudományos központtá fejlődött.

A Magyar Tudós Társaság 1831 őszén kezdte meg működését, ekkor a (jelenlegi Gresham-palota helyén álló) Deron-házban vettek ki néhány – csak a hivatal elhelyezésére elegendő – helyiséget. A Teleki-könyvtár átvételéről így szó sem lehetett. A nehézségeket úgy hidalták át, hogy a Teleki család Szervita téri házában biztosították a könyvtár használatát az Akadémia tagjainak.

Bizonyos könnyebbséget jelentett a helyszűkéhez képest, amikor 1836-ban az Úri utcai Trattner-Károlyi-házban (ma Petőfi Sándor u. 3.) bérelt helyiségeket a Magyar Tudós Társaság. Itt a hivatali szobák és üléstermek mellett négy nagyobb és négy kisebb helyiséget a könyvtárnak is biztosítottak. Ezeket már megfelelő könyvtári berendezéssel látták el; így lehetőség nyílt a Tudós Társaság saját könyvanyaga teljes rendezésére és a Teleki-könyvtár átvételére. Kinevezett könyvtárnok nem lévén, Toldy Ferenc főtitkár egy írnok segítségével rendezte és katalogizálta a könyvanyagot. A Teleki-könyvtárt külön kezelték, és valószínűleg eredeti szakrendjében állították fel. Toldy 1844 őszére készült el a rendezéssel, ekkor a könyvtár saját, szabad rendelkezésű része teljesen feldolgozva, a Teleki-könyvtár pedig felállítva, használatra készen állt. Ekkoriban vezethette végig Toldy Vörösmarty Mihályt, a Tudós Társaság rendes tagját, a könyvtár helyiségein, aki ezen élmény hatására írta Gondolatok a könyvtárban című versét.

Az Akadémia Könyvtárát hivatalosan az 1844. évi XIII. nagygyűlés keretében nyitották meg. A december 23-i ülésen Toldy Ferenc rövid előadásban vázolta az Akadémia Könyvtár történetét, majd Bajza József olvasta fel A Telekiek tudományos hatása című értekezését. Az előadások után a főtitkár bemutatta a könyvtár helyiségeit, melyek közül egyet Teleki József elnök Ferenczy István által készített mellszobra díszített. (Ma az Akadémiai Könyvtár előcsarnokában fogadja az olvasókat.) A könyvtár ekkor nagyjából 60.000 kötetes állománnyal rendelkezett – ennek mintegy kétharmada volt feldolgozva – és az ország harmadik legnagyobb gyűjteményének számított. A Trattner-Károlyi-házban már meg voltak a feltételei a könyvtár üzemszerű működésének. Szervezetten folyt a gyarapítás és megszervezték a könyvtár rendszeres nyitvatartását is. Az Akadémia tagjain kívül elnöki engedéllyel más tudósok is látogathatták, tehát megvalósult az alapítólevél azon kikötése, hogy a Tudós Társaság könyvtára minden érdeklődő számára rendelkezésre álljon.

Az Akadémia keretében létesített nyilvános tudományos könyvtár egyébként a Magyar Tudós Társaság sajátossága volt, abban az időben a külföldi akadémiák inkább kisebb, főként folyóiratokból álló zárt könyvtárt létesítettek. Közben Toldy Ferenc az Egyetemi Könyvtár vezetője lett, így az Akadémiai Könyvtár vezetését nem vállalta tovább. Szaktudását azonban továbbra sem nélkülözhette az Akadémia, így a könyvtári bizottság könyvtári utasítás elkészítésére kérte fel, amely 1848-ban, elsőként Magyarországon, nyomtatásban is megjelent! Az 1848/49-es önvédelmi háború idején, a budai vár ostroma során csak kevésen múlt az Akadémiai Könyvtár teljes pusztulása. A pesti Dunasort ágyúzó császári csapatok eltalálták a Trattner-Károlyi-házat is, és tetőzete leégett. A könyvtár azonban szerencsésen megmenekült. A szabadságharc leverése után az önkényuralmi korszakban az Akadémia működését is korlátozták. Egy időre elvesztette kötelespéldány-jogosultságát. A könyvtár gyarapodása az adományozásokra, és az – 1833-tól máig megszakítás nélkül működő – nemzetközi cserére korlátozódott. Ebben az időben - 1851-től - irányította először kinevezett könyvtárnok (később főkönyvtárnoknak nevezték) az Akadémia Könyvtárát. Teleki József 1851 júniusában – még az 1846. dec.15-i ajánlás nyomán – Hunfalvy Pált nevezte ki könyvtárnoknak, 300 forintos évi fizetéssel.

Teleki József negyedszázados elnöksége alatt rendszeres ajándékokkal gyarapította a könyvtár állományát. 1832-ben megvásárolta és a Tudós Társaságnak ajándékozta Kresznerics Ferenc könyveit, kéziratait és pénzgyűjteményét, amely az Akadémiai Könyvtár első tudóshagyatéka. 1840-ben megvett és a könyvtárnak adományozott egy Mátyás király könyvtárából származó kódexet, egy korvinát (Ludovicus Carbo: Dialogus de Matthiae regis laudibus. 1473-1475). 1850 nyarán megszerezte a könyvtár számára Jancsó Imre elhunyt miniszteri tanácsos nagy értékű magyar könyvtárát és ugyanakkor saját könyvtárának egy részét, benne ősnyomtatványokat és Aldina-gyűjteményét, összesen több mint hatszáz kötetet ajándékozott az Akadémiai Könyvtárnak. Gróf Teleki József nem csak elnöke volt az Akadémiának, élete teljesen egybefonódott azzal. Végrendeletében méltóképpen gondoskodott „második családjáról”: a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta ötezer kötetes kézikönyvtárát, valamint 24 ezer forintot a könyvtár gyarapítására.

Az Akadémia Teleki Józsefnek, első elnökének köszönheti, hogy kiegyensúlyozó tevékenységével elősegítette tudományos intézménnyé és politikai tényezővé fejlődését. Az egykori Magyar Tudós Társaság tagjainak pedig a tudós Teleki József előrelátásából már a kezdetekkor sem kellett nélkülözniük a tudományos munka mindenkori elsődleges feltételét, a könyvtárat.